• Email : info@shva.hu

Az első értékelemzési munkát Temesszentandrási Guidó, az Ózdi Kohászati Művek műszaki vezetője végezte el Magyarországon 1963-ban. Ezt követően, tehát a 60-as évek végén, a 70-es évek elején terjedt el szélesebb körben.
A meghonosításban jelentős szerepet játszott:

Jávor István, a Könnyűipari Szervezési Intézet Értékelemzési Iroda vezetője,

  • dr. Lenkey Miklós, az egykori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Intézet Értékelemzési iroda vezetője,
  • Réder Béla, a Ganz Danubius Hajó és Darugyár főkönyvelője, az Szervezési és Vezetési Társaság (SzVT) Értékelemzési Munkabizottság első elnöke,
  • Temesszentandrási Guidó, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője, az Értékelemzési Tanács első elnöke.
  • Dr. Hegedűs József, a Magyar Értékelemzők Társaságának alapító tagja, elnöke (1990-2001), számos irodalmi alkotás (cikk, könyv) szerzője.

Az értékelemzés hazai koordinációját a 70-es évektől az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság), később a Pénzügyminisztérium végezte.

A kezdeti lépések után hamar felismerték, hogy az értékelemzési munkák sikere nagymértékben az értékelemző felkészültségén múlik. 1982-ben kidolgozták az értékelemző szakemberek képzési rendszerét, majd a 80-as évek közepétől nagyszabású képzési programot indítottak el, melynek keretében 5600 főt képeztek ki.

Az értékelemzés alkalmazását különböző módon ösztönözték.

  • Pályázatokat hirdettek meg.
  • Konferenciákat, kiállításokat, szakmai napokat szerveztek annak érdekében, hogy bemutassák az értékelemzés eddigi eredményeit. Az első értékelemzési konferenciát 1973-ban rendezték meg Budapesten, melyet 3-5 évente követett újabb nemzetközi rendezvény.
  • Az OMFB kezdeményezésére (és anyagi támogatásával) kutatásokat indítottak annak érdekében, hogy feltárják az értékelemzés széles körű elterjesztésének feltételeit.
  • Kiadványokat, tankönyveket, konferencia-összefoglalókat jelentettek meg az értékelemzésről, majd 1986-tól saját szakfolyóiratot indítottak, az Értékelemzési Szemlét.

Az értékelemzés első társadalmi szervezete az Értékelemzési Tanács volt.

1984-ben megalakult a Magyar Értékelemzők Klubja.

1990-ben alakult meg a ma is működő Magyar Értékelemzők Társasága.

A Társaság jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az értékelemzés alkalmazása bekerüljön a közbeszerzési törvénybe. 1995-re sikerült ezt elérni. A Közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény 53. § (4) pontja szerint:

"Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét."

A törvény 4. §-ban definiálja is az értékelemzés eljárását. E szerint az „értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni;”

A Magyar Értékelemzők Társasága ma már 70-80 fős szervezetté nőtt. Jelenleg 7 fő rendelkezik Certified Value Specialist (CVS), ill. 12 fő CVS-Life (legmagasabb fokú nemzetközi) és Professional in Value Management (PVM) európai minősítéssel. Associate Value Specialist (AVS) nemzetközi minősítéssel mintegy 1000 fő rendelkezik. Éves költségvetését stratégiai tervre alapozza, és folyamatos információáramlást biztosít mind a tagok, mind más nemzetek társaságai közt.

Az elmúlt több mint fél évszázad alatt a fejlesztő teamek sok ezer projektben bizonyították az értékelemzés sikerbiztonságát. Munkásságuk alatt – a minőség emelése mellett - több száz milliárd Ft megtakarítási lehetőségre hívták fel a figyelmet.

Ma már nem csak a Közbeszerzési törvény ajánlja az értékelemzés alkalmazását, hanem vannak olyan szervezetek, melyek belső szabályzataikban már kötelező jelleggel előírják az értékelemzéses felülvizsgálatot. Ilyenek pl.

  • az Útügyi Műszaki Előírások Közutak tervezési szabályzata (ÚT 2-1.201:2008), ahol bizonyos értékhatárok felett már kötelező az értékelemzés alkalmazása a közúti ágazatban (2 ill. 4 Mrd Ft felett!)
  • a Paksi Atomerőmű Zrt., ahol minden, 1,0 mrdFt feletti értékű projektnél kötelező az alkalmazás.
  • a Győri Polgármesteri Hivatal, ahol a Beruházási kézikönyvben szorgalmazzák az építészeti beruházási terveiknél.

Természetesen vannak olyan szervezetek, ahol nincs kötelező előírás az alkalmazásra, de felismerve hatékonyságát, rendszeresen alkalmazzák (pl. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium).

És természetesen nem csak az állami- és közszférában rendszeres az alkalmazás. Ma már vannak olyan magáncégek, ahol sok-sok éve visszahívják az értékelemzőket problémáik minél hatékonyabb megoldása érdekében (pl.: NAGÉV Vállalatcsoport., MÁV Északi Járműjavító Kft., KÉSZ Holding Zrt.).