Ára: 4.500.-Ft
A kiadványok megvásárolhatók a MÉT Titkárságán, előzetes egyeztetés alapján.
A kiadványok kis példányszámban készültek, az igényeknek kizárólag beérkezésük sorrendjében, a készletek erejéig áll módunkban eleget tenni.
1. Dr. Nádasdi Ferenc, (CVS), gépészmérnök, gazdasági mérnök, főiskolai tanár, Dunaújvárosi Főiskola Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet, értékelemző ELŐSZÓ
2. Szerkesztőbizottság TISZTELT OLVASÓ
3. Dr. Hegedűs József, (CVS), címzetes egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, értékelemző RÖVID VISSZAPILLANTÁS A MAGYAR ÉRTÉKELEMZÉS ELSŐ 40 ÉVÉRE
4. Fodor Árpád, (CVS), gépészmérnök, gazdasági mérnök, értékelemző A MAGYAR ÉRTÉKELEMZŐK TÁRSASÁGÁNAK STRATÉGIAI TERVE, MEGVALÓSÍTÁSA ÉS HATÁSA 2001-2004
5. Dr. Hoffer Ilona, (CVS), egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem Stratégia és Projektvezetés Tanszék, értékelemző – Dr. Iványi Attila Szilárd, (CVS), akadémiai doktor, egyetemi professzor, Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozás Fejlesztési Intézet, értékelemző GONDOLATOK A VALUE MANAGEMENT VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL
6. Szekeres Klára, (CVS), mérnök, gazdasági mérnök, értékelemző – Czakó Ádám, (AVS), közgazdász A FUNKCIÓKÖLTSÉG ELEMZÉS SAJÁTOSSÁGAI (EGY SPECIÁLIS FELADAT GYAKORLATI PÉLDÁJÁN)
7. Balog Ildikó, (AVS), közgazda, értékelemző AZ ÉRTÉKELEMZÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSOK GYAKORLATI TAPASZTALATAI
8. Tarjániné Illés Marianna Tünde, (CMC, AVS, CMS), hites vezetési tanácsadó, könnyűipari üzemmérnök, gazdasági szaküzemmérnök, értékelemző, ISO auditor – Tarjáni István, (CMC, AVS), hites vezetési tanácsadó, gépész üzemmérnök, műszaki tanár, marketingkommunikációs szaküzemgazdász – Dr. Pesti László, vezérigazgató EGYSZERHASZNÁLATOS TŰ TERMÉKCSALÁD ÉRTÉKELEMZÉSES GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉSE HAZAI TERMELŐ VÁLLALATNÁL
9. Dr. Nagyszeghi Ferenc, (CVS), mérnök, gazdasági mérnök, értékelemző – Fazekas Helga, vízépítő mérnök ÉRTÉKMODELL KIALAKÍTÁSA A TISZA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSBEN
RÖVID VISSZAPILLANTÁS A MAGYAR ÉRTÉKELEMZÉS ELSŐ 40 ÉVÉRE
„…A cikkben egy gyakorló értékelemző, a módszer kutatója beszámol az értékelemzéssel való találkozásáról, amely 40 éve történt. Az írás nosztalgia, élményszintézis, ezért hiteles. A szerző nem olvasta, nem mástól hallotta azt, amit leírt, hanem átélte, ugyanakkor a Kedves Olvasó betekintést nyer a magyar értékelemzés születési folyamatába is. A hitelességet emeli az is, hogy a szerző Temesszentandrási utódjaként az OMFB-ben a magyar értékelemzés koordinátora volt. Végigkísérte a sikereket, kudarcokat, a szervezeti változásokat, majd alapító tagja és elnöke volt a Magyar Értékelemzők Társaságának. A szerzőt az értékelemzésben a funkciókban való gondolkodás ragadta meg és tartja ma is fogva. Arról ír, hogy ez kevés értékelemzőnek jelent élményt és így sokan rosszul alkalmazzák. Éppen ezért Miles-tól és Lenkey-től tanulva alkotó módon próbálja bizonyítani, hogy az értékelemzés szemlélete, a funkciókban való gondolkodás más világot tár az elé, aki ezt elsajátítja – ez ugyanis megtanulható…”
A MAGYAR ÉRTÉKELEMZŐK TÁRSASÁGÁNAK STRATÉGIAI TERVE, MEGVALÓSÍTÁSA ÉS HATÁSA 2001-2004
„…A cikk a Magyar Értékelemzők Társaságának (a cikk további részében: MÉT) megújhodását mutatja be, felölelve a 2001-2004. időszakot. A fejlesztési elképzelések megvalósítását stratégiai terv alapozta meg, mely éves tervekre lebontva, a tagok önkéntes munka-befektetéseire alapozva került végrehajtásra. A kezdeményező magatartás, a „meghitelezett” munkabefektetés nem várt sikert hozott. De erről, a cikk elolvasása után az Olvasó is meggyőződhet…”
GONDOLATOK A VALUE MANAGEMENT VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL
„…Az értékelemzés lényegi elemei, főbb jellemzői kiállták az idő próbáját. Az elmúlt időszak alatt gazdagodott a Value Management eljáráscsalád alkalmazási területe, valamint újabb és újabb módszertani elemek jelentek meg az egyes munkalépésekben. Az alkalmazók pozitív tapasztalatait azonban időről-időre össze kell foglalni a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodás képességének megőrzése érdekében. Erre teszünk kísérletet cikkünkben…”
A FUNKCIÓKÖLTSÉG ELEMZÉS SAJÁTOSSÁGAI (EGY SPECIÁLIS FELADAT GYAKORLATI PÉLDÁJÁN)
„…A cikkben feldolgozásra került téma adott gyártmánycsalád (mozdonyok kerékpárját hajtó motor) javítási folyamatának értékelemzése. Az előforduló javítások jellege megfelelhet TMK szintű kis-, közepes-, illetve nagyjavításnak is. Minden esetben meghatározott, hogy melyek a kötelezően cserélendő egységek, alkatrészek. Ezen túlmenően a többi egység, alkatrész esetleges javítása, cseréje mindig egyenkénti vizsgálat, mérés alapján történik. A feladat megoldásához olyan komplett – valamennyi javítási típus funkcióit tartalmazó – funkciósémát kellett kialakítani, amely a különféle javítási igényeknek egyaránt megfelelt. Ez az értékelemzés módszertanában eddig még nem alkalmazott speciális módszer kidolgozását és alkalmazását igényelte. A 9 különálló téma (három típus, háromféle javítás) 9 F/A mátrixot jelentett volna, amelyek mindegyike az egy darab javításának átlagos költségeit bontotta volna fel funkcióköltségekre. A mátrixok együttes kezelése csak egy formában volt elképzelhető úgy, hogy az egyes mátrixokat térben egymás fölé helyeztük és az egyes egymás fölötti (azonos funkció-funkcióhordozó kapcsolat költségét tartalmazó) cellák értékeit összegeztük. Az alkalmazott modellnek köszönhetően a mátrixok egyenkénti vizsgálatától eltérően más kritikus pontok is felmerültek, amelyek egyenként nem mutatkoztak, azonban a többszöri, esetenként kilencszeri ismétlődés miatt kiemelkedtek a többi funkció közül. A mátrix értékeléséhez a hagyományos funkcióköltség elemzésekhez képest még egy igen látványos és tanulságos nézet társult, az összegzett mátrix térbeli ábrázolása. A kialakított mátrix az időről-időre frissített adatokkal történő feltöltéssel és elemzéssel a negyedik dimenzió, az idő kezelésére is alkalmassá vált. Ez a szemlélet, a funkcionális gondolkodás tette lehetővé, hogy a javítási folyamatot úgy alakítsuk, hogy az az optimális értékkombinációt eredményezze…”
AZ ÉRTÉKELEMZÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSOK GYAKORLATI TAPASZTALATAI
„…Legyen autóút, híd, épület vagy jogszabály az értékelemzés tárgya, a funkció-költség vizsgálat mindig hatékonyan alkalmazható az értékelemzés eredményességének növelésére. A funkcióelemzés, majd a funkcióelemzés alapján végzett költségelemzés teszi egyedivé az értékelemzést, sok munka eredményessége ebben rejlik. E cikkben a szerző az értékelemzési munkái során szerzett költségszámítási tapasztalatait, a gyakorlatban alkalmazott eszközöket kívánja megosztani az olvasókkal. A bemutatott példák mind-egyikét más és más okokból emelte ki. A bemutatásra kerülő négy kis példával a következő kérdésekre kíván választ nyújtani:
– Hogyan tehető könnyen visszakereshetővé, módosíthatóvá a funkció-költség kapcsolati mátrix bemenő adatait?
Hogyan rövidíthető le a mátrix elkészítésének ideje?
– Beruházási projektek értékelemzése során vajon minden esetben szükséges az objektum egészére elkészíteni a
funkció-költség kapcsolati mátrixot? Hogyan helyettesíthető ez hatékonyan?
– Megengedhetjük-e magunknak, hogy a javaslatok kidolgozásánál figyelmen kívül hagyjuk az életciklus-költségek
alakulását?
– Hogyan támogathatja a funkció-költség elv a jogszabályok előzetes gazdasági hatástanulmányának elkészítését?…”
EGYSZERHASZNÁLATOS TŰ TERMÉKCSALÁD ÉRTÉKELEMZÉSES GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉSE HAZAI TERMELŐ VÁLLALATNÁL
„…Hogyan válhat az értékelemzés egy reorganizációs folyamat szerves részévé? A gyártmány értékelemzés a projektenként eltérő „körülmény-adottság-célok” rendszerében valósul meg.
Milyen eredmények érhetők el egy első ránézésre viszonylag kevés termékelemet tartalmazó gyártmány értékelemzése során? Igénylista, funkcióelemzés, gyenge pontok listája, megoldásváltozatok. A gyakorló érték-elemző szakemberek részéről bemutatásra kerülő projekt „vegytisztán” gyakorlatias megközelítést tükröz. Bemutatásra kerül a termelési hatékonyság javítás egyik eszközeként alkalmazott értékelemzés, mint a folyamatos minőség javítás indító fejezete. A szerzők egy komplex szemlélet alapján megvalósított eredményes érték-elemzési projekt szakmai vonulatát mutatják be…”
ÉRTÉKMODELL KIALAKÍTÁSA A TISZA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSBEN
„…A vízgazdálkodás – mint a gazdaság bármely más ága – sokféle társadalmi szükségletet kielégítő tevékenységek összessége. Céljait és rendszerét a földrajzi adottságok, valamint a mindenkori gazdasági és politikai körülmények határozzák meg. Sajátosságát az adja, hogy a gazdálkodás tárgya – a víz – a természeti környezet legjelentősebb szabályozója, és az élet helyettesíthetetlen alapanyaga. Ellentmondásossága pedig abból fakad, hogy a vízigények kielégítése óhatatlanul együtt jár a környezet természeti folyamatainak befolyásolásával. A vízgazdálkodás legrégebbi és legösszetettebb feladatai a folyókkal kapcsolatosak…”