x 
Cart empty

Login to your account

Username *
Password *
Remember Me

Értékelemzési Szemle - 2007/1. szám kivonata

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

1.      Ábrahám Sándor (CVS): „Null” bázisú önkormányzati költségvetés készítés értékelemzéssel

2.      Balog Ildikó (CVS): Hatékonyság növelés egyik módja a közigazgatásban az értékelemzés alkalmazása 
  szabályzat kidolgozásánál

3.      Fejér György: Informatikai fejlesztések követelményspecifikációjának elkészítése értékelemzéssel a Magyar
  Nemzeti Bankban

4.      Fodor Árpád (CVS): Budapest-Csepel Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának bővítése, a beruházási
  program építészeti tanulmánytervének értékelemzése

5.      Fodor-Gál Valéria (CVS) – Kemény Péter: A fogyatékkal született gyerekek korai fejlesztése – szakmaközi
  koncepció kialakítása értékelemzéssel

6.      Dr. Hegedűs József (CVS): Gondolatok az értékelemzés államigazgatásban történő felhasználásáról

7.      Dr. Nádasdi Ferenc (CVS): A Nemzeti Értékelemzési Program (NÉP) koncepciója és moduljai

8.      Szekeres Klára (CVS): Projektmenedzsment támogatása értékelemzéssel önkormányzati projekt példáján

9.      Tarjáni István (CMC, CVS): Önkormányzati idegenforgalmi koncepció értékelemzéssel történő megalkotása

10.    Tarjániné Illés Marianna Tünde (CMC, CVS): Az ipari parkok hatékony és funkcionális fejlesztése
  értékelemzéssel

11.    Dr. Várhelyi Tamás (CMC): A közigazgatás megújítása – az EKOP és az ÁROP várható hatásai

Ábrahám Sándor (CVS):

„Null” bázisú önkormányzati költségvetés készítés értékelemzéssel

A cikk a „null” bázisú költségvetés vitathatatlan előnyeiről, gyakorlatban történő alkalmazásáról tájékoztatja az Olvasót. Az effajta költségvetés szabályai egyszerűek, előnyei vitathatatlanok. A költségvetésbe csak számítással és törvénnyel alátámasztott indokokkal lehet költség és bevétel előirányzatokat beemelni, és bázis helyett, tényleges felmérésen alapuló helyi önkormányzati

normatívákra kell az előirányzatokat építeni. A változások leképezhetők (pl.: az előirányzatok szükség szerinti alakítása szinte naprakészen követheti a feltételek évközi változásait), és az egyszeri, bázisévben előforduló költségek automatikus beemelését kizárja. A korábban szerzett kedvezményeket és jogosítványokat csak újbóli felülvizsgálat után lehet behozni a rendszerbe.

Az önkormányzatok legfeljebb egy-két fejezetre kiterjedően váltják ki ezzel a bázisalapú költségvetés készítést, és még kevesebb helyen alkalmazzák teljes körűen. A szerző említést tesz arról, hogy bár a módszer nagyon egyszerű, mégis miért nehéz átültetni a gyakorlatba.

Balog Ildikó (CVS):

Hatékonyság növelés egyik módja a közigazgatásban az értékelemzés alkalmazása

szabályzat kidolgozásánál

E cikkben bemutatásra kerülő projekt címe: Városüzemeltetési munkák monitoring szabályzatának kidolgozása az értékelemzés módszertani támogatásával. Kicsit bonyolultnak tűnik a téma, de talán pont ezért döntött úgy a megbízó Polgármesteri Hivatal Városépítési Irodájának vezetője, hogy e feladatot az értékelemzés segítségével oldják meg.

Az érintett megyei jogú város önkormányzatánál jelentős múltja van az értékelemzésnek, korábban már számos – köztük beruházási, szervezet- és folyamatfejlesztési – projektet támogattak az értékelemzés módszerével, így tudták, hogy az értékelemzés segítséget nyújthat a probléma megoldásában. Ez így is lett, hiszen a módszertani eszközök szisztematikus alkalmazásának (elsősorban a funkcióelemzésnek) köszönhetően áttekinthetővé vált a feladat, elkészült a szabályzat váza, és innentől kezdve már egyszerű volt annak tartalommal való kitöltése.

Fejér György:

Informatikai fejlesztések követelményspecifikációjának elkészítése értékelemzéssel

a Magyar Nemzeti Bankban

A Magyar Nemzeti Bank fontos célja, hogy az informatikai fejlesztések előkészítése alaposabb legyen, mint korábban volt. Ennek érdekében egy-egy nagyobb projekt indítása előtt külső tanácsadók bevonásával készítenek részletes követelmény specifikációt. Ez leginkább informatikai fejlesztő cégek közreműködésével készül, de volt már korábban is példa arra, hogy az értékelemzés módszere került alkalmazásra. Így készült tavaly követelmény specifikáció a Fizetési Mérleg rendszer és az Integrált Emissziós rendszer megvalósítása előtt.

Az értékelemzés módszerével készült el 2007 májusában és júniusában két statisztikai projekt, a Monetáris statisztikai feldolgozások és az Adattárház 3 projekt követelmény specifikációja.

Fodor Árpád (CVS):

Budapest-Csepel Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának bővítése, a beruházási

program építészeti tanulmánytervének értékelemzése

Budapest-Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatala kinőtte magát, nincs elegendő hely valamennyi iroda egy épületben való elhelyezésére. A Hivatal udvarán álló épületek rendkívül rossz állapotban vannak, gyakorlatilag bontásra ítéltek. Komoly probléma, hogy számos további funkciót a város különböző pontján kellett elhelyezni. Mindez nehezíti a mindennapi munkavégzést, rendkívül

sok időt emészt fel és természetesen a szolgáltatás minőségére is rányomja a bélyegét.

E fenti okok miatt mindenképpen szükség volt a Hivatal bővítésére. 2003-ban a Gyüre Építésziroda Kft. tanulmánytervet készített, mely a jelenlegi ingatlanon javasolja egy modern, környezetbe illeszkedő épület megépítését. E tervek értékelemzéses felülvizsgálatának és továbbfejlesztésének elvégzését mutatja be a cikk.

A szerző elénk tárja az értékelemzési munka célját, a team összetételét, a vizsgálat korlátjait, a munka menetét. Betekintést nyerhetünk az igényelemzésbe, a funkcióelemzésbe, értékelésbe és a javaslattételbe egyaránt.

Fodor-Gál Valéria (CVS) – Kemény Péter:

A fogyatékkal született gyerekek korai fejlesztése – szakmaközi koncepció

kialakítása értékelemzéssel

Kétségbeesett napokat jelent egy család életében, amikor kiderül, hogy a várva várt kisbaba valamilyen rendellenességgel jött a világra, vagy jóval korábban érkezik, mint várták. A hozzátartozók tele vannak kétségbeeséssel: van-e remény, mit lehet tenni, ki tud segíteni? Ezekért az apró emberkékért nagyon sokat lehet tenni, és annál többet ér a segítség, minél korábbi időszakban biztosítják azt. A segítséget összefoglaló néven korai fejlesztésnek hívják, és magában foglalja az egészségügyi ellátáson túl azokat a beavatkozásokat, amelyek célja a fejlődési elmaradás csökkentése, a sérült vagy lassabban kialakuló készségek fejlesztése, a jobb életminőség támogatása.

Magyarország jelenleg nem rendelkezik a korai fejlesztés biztosítására kiépített rendszerrel. Több szaktárca is felelős az egyes részfeladatok ellátásáért, azonban ezek összehangolása nem biztosított. Sem a korai fejlesztő szolgáltatások finanszírozása, sem az intézményhálózata nem átlátható, nem kiszámítható. A mai Szociális és Munkaügyi Minisztérium elődje, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium elindított egy olyan fejlesztő munkát, amelynek feladata volt, hogy meghatározza az előrelépés stratégiai feladatait. A feladat elvégzését az értékelemzés módszertanával támogatta. Ennek folyamatát mutatja be a cikk.

Dr. Hegedűs József (CVS):

Gondolatok az értékelemzés államigazgatásban történő felhasználásáról

Ismeretes, hogy a veszteségforrások szakadatlanul újratermelődnek, a költségek állandóan emelkednek. Tehát ha az államszervezetek, az önkormányzati hivatalok a legkörültekintőbben gazdálkodnak a közpénzekkel, akkor is számolnunk kell a költségek emelkedésével, hacsak ezt az ismert hatást valamilyen módon nem kompenzáljuk. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egy-egy törvény, rendelet vagy bármely akció megvalósítása értelmetlenül többe kerül annál, mint amennyit az elérni kívánt cél ténylegesen „megér”. Értékelemzők már évtizedekkel ezelőtt kidolgozták az értékelemzés alkalmazását a közpénzek felhasználásának elemzéséhez. Kutatásaik eredményképpen számos alkalmazást is „kipróbáltak”. Sok országban növekszik a felhasználása, hazai viszonylatban csak egy-egy részeredményt ismerünk.

A szerző a cikkben néhány olyan javaslatot tesz, amelyet használni lehetne a kormányzati munka hatékonyságának, az állam teljesítőképességének, valamint a közpénzek felhasználásának javítására. Bemutatja az értékelemzés egyik alapmodelljét, ennek általánosítását, amely a közpénzek szférájában történő felhasználását teszi lehetővé.

Dr. Nádasdi Ferenc (CVS):

A Nemzeti Értékelemzési Program (NÉP) koncepciója és moduljai

A cikk a Nemzeti Értékelemzési Programról szól, ami egy nemzetgazdasági szintű cselekvési program, amely elősegítheti az értékelemzés szolgálatba állítását országunk gyorsabb fejlődése érdekében. A külföldi és a hazai tapasztalatok egyaránt alátámasztják azt a sajátosságot, hogy az értékelemzés alkalmazása elősegíti a termék vagy szolgáltatás előállításával kapcsolatos ráfordítások 20-30 %-os megtakarítását, azonos vagy jobb minőség mellett. Az értékelemzésre fordított minden pénzegység 10-140 – szeresen térül meg. Az eredmények általában külön beruházás nélkül, elsősorban a szellemi munka magasabb fokú szervezésével keletkeznek. Az értékelemzés széleskörű alkalmazása meggyorsíthatja a nemzetgazdaság fejlődését és olyan többleterőforrás realizálását teheti lehetővé, mely szintén hozzájárulhat gazdasági céljaink eléréséhez.

A szerző említést tesz a piacgazdaság viszonyai között történő értékelemzésről, az alkalmazással kapcsolatos fontosabb tézisekről, a célirányos felhasználásból eredő feladatokról. Elénk tárja a feladatok megvalósításának programjait és azok várható eredményeit.

Szekeres Klára (CVS):

Projektmenedzsment támogatása értékelemzéssel önkormányzati projekt

példáján

A cikkben egy olyan aktuális téma került feldolgozásra, mely az értékelemzés alkalmazhatóságát igazolja egy újabb területen. A pályázati tanácsadás területéhez kapcsolódóan ebben a cikkben a projektmenedzsment tevékenység értékelemzéses segítése kerül bemutatásra egy önkormányzati ROP-os pályázati projekt példáján.

Szerző ismerteti a projektek megvalósítási kockázatait és bemutatja az adott projektre vonatkozóan az igény- és funkcióelemzést. A konkrét projekt eredményei alapján következtetéseket von le a módszertan eredményességére vonatkozóan az ismertetett területen.

Tarjáni István (CMC, CVS):

Önkormányzati idegenforgalmi koncepció értékelemzéssel történő megalkotása

A cikk az intézményeken/vállalatokon belüli koncepciók fontosságát tárgyalja, és középpontjában az értékelemzéses koncepcióalkotás áll. Információkat kaphatunk a turizmus jelentőségéről Magyarországon és a turisztikai koncepció hangsúlyosságáról egy önkormányzat életében. Megtudhatjuk, hogy a sikeres idegenforgalmi koncepció alapkövei az adottságok. Kiderül, hogy nem elégedhetünk meg a regionális megközelítésekkel és a szakmailag nem helytálló koncepcióalkotási technikákkal.

A szerző CMC minősítésű bejegyzett vezetési tanácsadóként és CVS minősítésű értékelemző szakértőként egy fontos önkormányzati feladatra és az ahhoz alkalmazható értékelemzési módszertanra kívánja felhívni a figyelmet. A gyakorlati tapasztalatok a FÓKUSZ-2 Kft munkatársaival közösen végzett sikeres és eredményes munkákon alapulnak.

A cikk mind a koncepcióalkotással, mind az önkormányzatok idegenforgalom fejlesztéssel foglalkozó szakemberei részére hasznos útmutatást nyújt abban, hogy egy adott témában hogyan lehet mérvadó a funkcionális megközelítés, ami az egyes települések egyedi tulajdonságait emeli ki.

Tarjániné Illés Marianna Tünde (CMC, CVS):

Az ipari parkok hatékony és funkcionális fejlesztése értékelemzéssel

A cikk középpontjában az ipari parkok sikerességének feltételei állnak. A szerző arról ír, hogy milyen lényeges az ipari parkok infrastruktúrája, ezért az Önkormányzatok azon törekvéseit mutatja be, amelyekkel a területeiken lévő ipari parkok hatékony működtetését célozzák meg.

Egy jól működő ipari park a település és az önkormányzat támogatása nélkül nem valósulhat meg, viszont az ipari park gazdasága is előre tudja lendíteni az önkormányzatot, pl.: munkahelyteremtéssel.

A szerző összességében egy sajátos, egyedi gondolatot és módszertant kíván tárni az Olvasó elé, melynek egyes elemeit CMC minősítésű bejegyzett vezetési tanácsadóként és CVS minősítésű értékelemző szakértőként fejlesztett és alkalmazott sikeresen a FÓKUSZ-2 Kft munkatársaival közösen.

Dr. Várhelyi Tamás (CMC):

A közigazgatás megújítása – az EKOP és az ÁROP várható hatásai

Az ÚMFT államreformhoz kötődő programjai, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program és az Államreform Operatív Program mintegy 140 milliárd forint értékben teszi lehetővé a közigazgatás modernizálását. Ez ebben a formában egyedülálló jelentőségű, és mindenképpen komoly hatást fog gyakorolni a közigazgatás rendszerére. Emellett elő fogja segíteni a hazai információs társadalom fejlődését is. Azt azonban ma még nehéz megmondani, hogy e hatás mennyire lesz átütő és ez mitől függ: milyen kritikus tényezők befolyásolják a program gyakorlati sikerét. Ex ante értékelő tanácsadóként ezeket a kérdéseket igyekeztünk vizsgálni, és a jelen publikációban a vizsgálatok eredményeit továbbgondolni.